Csak bámultam a képet,
Olyan kurva nagy ez a végtelen.
Mért vagyok az egyetlen a földön,
Aki veled együtt lenni képtelen?

Mert néha hányok úgy hiányzol,
Más nők csak seggek, mellek és tarajfejek.
Jó lenne együtt nevetni újra,
Hogy köpik egymást szembe a mintaemberek.

Csak halljam, hogy élsz legalább,
Siess! Gyerünk! Szökjünk meg, induljunk már,
Rohanj, ne félj, hátha majd nem látja senki, csak én,
Hogy mennyire szép, hogy mennyire más,
Ez az arc, ez a hang, ez a szem, ez az orr, ez a száj,
Csak felfal belül, reménytelen,
Mert ez egy elbaszott szerelem.
Micsoda elbaszott szerelem!

Talán, máskor,
Lélegeztetnélek szájba szájból,
Mint egy fuldokló az élet vizében,
Beleivott, s csalódott hitében,
Közel vagy hozzám mégis távol.

Egy szó, egy pillanat mosolyogsz,
Ez a szívemben marad és ennyi,
Ölelhet sok nyálas faszfej,
De egyik se fog úgy szeretni mint én,
Mert ennyire szép, mert ennyire más,
Ez az arc, ez a hang, ez a szem, ez az orr, ez a száj,
Csak felfal belül, reménytelen,
Mert ez egy elbaszott szerelem
Micsoda elbaszott szerelem!

Csak bámultam a képet,
Olyan kurva nagy ez a végtelen,
Egyszer majd elfelejtelek téged és nem fog fájni fejem,
De most még téged látlak, utcákon és tereken,
Reggel a májkrémes kenyerem,
Ott van a mosószereken,
A hazug tekinteteken,
Biztonsági felvételeken.

Minden ordító gyereken,
Mozikban a sírós részeken,
Könnybe lábadt szemeken,
De kérlek ne magyarázd meg nekem.

Mert ez egy elbaszott szerelem.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.